Hírlevél #10: Toszkán hétköznapok, miniszoknya 50 felett, felnőtt barátságok, Kálmán-nap..+nyereményjátékok

Szia! Sokszor megkérdezik tőlem, hogy milyen is Toszkánában élni, és én ilyenkor mindig azt mondanám, hogy hát olyan, mint más európai országban, de aztán mindig rájövök, hogy ez igazából nem igaz és nekem is évek kellettek ahhoz, hogy belesimuljak a szövetbe vagy legalábbis ne kapjak agybajt minden nap. Főleg úgy, hogy London után találtam magam egy 1000 fős kis falu mellett. Így ha nem bánjátok, időről időre nyújtok némi betekintést hétköznapjainkba.

A múlt héten például mondta a jobb oldali szomszéd, Gabriele, - tipikus farmer, van neki vagy 250 tyúkja (tőle vesszük a csodálatos minőségű tojást, amúgy az igazi tojáspápa, Paolo Parisi is itt él nem messze tőlünk, de róla majd egy másik posztban), csinál olíva olajat, bio bort, mézet, - hogy hétfőn fél 5-kor a faluban az önkormányzat épületében megbeszélés lesz a polgármesterrel az út ügyében.

Nos, nyilvánvalóan, amikor 8 éve kiköltöztem ebbe a kis olasz faluba, aminek a neve a Lari, - és itt van a világ legkisebb tésztagyára -, kizár…