Kedves Hírlevélolvasóm!
Mire számíthatsz a mai hírlevélben?
Pszichodrámatréningen voltam – kipróbálnád?
Több szex, kevesebb fájdalom és irritáció a peri- és posztmenopauzában lévő nők számára
Számít-e, hogy milyen gyorsan eszünk?
A kis kék tabletta – és amit sosem kérdezünk meg a nőktől
Videó: Tények és tévhitek a menopauzáról – beszélgetés Rangos Katalinnal és dr. Katona Renáta nőgyógyásszal
2027-től kötelező lesz a 250 főnél nagyobb cégek számára, hogy menopauza akciótervet vezessenek be. Az Egyesült Királyságban.
Nagyon vártam már, hogy július 1-je legyen, mert tudtam, akkor kezdődik a nyári üzemmód! Előtte még volt egy izgalmas programom: az iskola (SOTE, munkahelyi mentálhigiénés szakértő) szervezésében 3 napos vidéki pszichodrámatréningen voltam! Emlékszem, amikor behívtak felvételire, kérdezték, hogy tudom-e, mi ez, és nem lesz-e probléma számomra. Nyilvánvalóan nem igazán tudtam, és nagyon gyorsan rávágtam, hogy nem. :)
Nos, a pszichodráma egy különleges csoportterápiás módszer, amelynek segítségével nemcsak beszélünk a problémáinkról, hanem eljátsszuk őket. A módszert Jacob L. Moreno dolgozta ki, és lényege, hogy a résztvevők drámai eszközökkel – szerepcserékkel, jelenetekkel, interakciókkal – dolgoznak fel élethelyzeteket, konfliktusokat vagy érzelmi elakadásokat. Egy-egy pszichodrámaülésen a csoporttagok közösen hoznak létre egyfajta „élő színházat”, ahol a főszereplő egy fontos személyes témáját jeleníti meg, a többiek pedig segítő szerepeket vállalnak (például egy családtag, belső hang vagy akár egy életszakasz megszemélyesítőjeként).
A képzés során (5 alkalom) már eddig is volt önismereti óra, így a 15 fős csoportunk mára elképesztően jól összekovácsolódott. De így napi 8 órában kicsit más volt, plusz még 2 este is folytattuk az önismereti utazást, és mellette rengeteget nevettünk. Érdekes dolog ez. Belépsz egy terembe januárban, ott van 14 idegen ember, és hónapról hónapra egyre többet tudsz meg róluk, látod őket sírni, nevetni, kitárulkozni, megtudod a legféltettebb titkaikat. És te is eljutsz egy pontra, hogy tulajdonképpen úgy érzed, hogy bármit kimondhatsz előttük.
Az elvonulás helyszíne Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely volt, ahol a legenda szerint Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette, és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratott, és az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresve lemaradt az apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki, és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta, és apja után kiáltott – meggyógyult a némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet azóta is szentnek tartják.
Visszatérve a pszichodrámához, nem könnyű idegenek előtt megnyílni. Eljátszani valamit, ami valójában megtörtént velünk, újraélni egy régi fájdalmat, kimondani valamit, amit akkor nem mertünk. Sokszor már a puszta gondolata is bénító. De pont ez a sebezhetőség adja a pszichodráma erejét. Mert a csoport megtart, nem ítélkezik. Egy olyan biztonságos tér jön létre, ahol elkezdhetjük máshogy látni magunkat kívülről is. Ahol új nézőpontokat tapasztalhatunk meg, kipróbálhatunk olyan viselkedésformákat, amiket a való életben nem mertünk volna. Ahol újraírhatjuk a belső történeteinket. A pszichodráma nemcsak mély önismereti munka, hanem egyfajta gyógyító közösségi élmény is. Sokszor olyan erős mások élménye is, hogy nem lehet sírás nélkül nézni. Azoknak való, akik nemcsak „fejben”, hanem testileg-lelkileg is szeretnének közelebb kerülni önmagukhoz, még ha ez elsőre félelmetesnek tűnik is.
A mi egyik pszichodrámatanárunk, Tésenyi Tímea szeptembertől indít 120 órás pszichodrámacsoportot, ha valakit érdekel, ITT tud jelentkezni!
Több szex, kevesebb fájdalom?
A The Menopause Society oldalán jelent meg egy anyag, amely egy új kutatásról számolt be, miszerint a menopauza után a nők 70%-a tapasztal hüvelyszárazságot. Sok, 50 év feletti nő számára a behatolás fájdalmas, mások számára pedig egyenesen lehetetlen. Ugyanezen korosztályban a férfiak több mint felénél merevedési zavar is fennáll. Bár ezekre léteznek megoldások, sok pár – különböző okokból – nem él a gyógyszeres segítséggel, amely a pénisz-hüvely behatolást lehetővé tenné. Emellett számos olyan orvosi állapot is létezik, amely miatt a behatolás átmenetileg vagy végleg nem javasolt. Mit lehet tenni ilyenkor? Emlékszem, amikor először írtam le a Facebook zárt csoportba, hogy a szex nem feltétlenül jár együtt behatolással, vagy akár annak kísérletével sem, többen nem értettek. A kielégülést más formák is adhatják ugyanis, kölcsönös maszturbáció, csiklóizgatás, orális szex, vagy akár csupán csókolózás és ölelés. A nők számára a szexuális aktivitás, amelyből hiányzik a száraz, fájdalmas szex miatti szorongás és elvárás, felszabadító élmény lehet. A férfiak számára, különösen, ha „nem együttműködő” péniszük van, szintén nagy megkönnyebbülés, ha úgy lehetnek szexuálisan aktívak, hogy nem kell megfelelniük az azonnali és tartós erekció elvárásának.
A nők akár 80%-a nem éli át az orgazmust a behatolás során, számukra a csikló stimulációja az elsődleges örömforrás. Így a behatolás elhagyása alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a női gyönyört. Ráadásul az újdonság varázsa is fontos szerepet játszik. Kétségtelen, hogy az ismerősség és a változatlanság unalmassá teszi a szexet. Sok, évtizedek óta együtt élő pár érzi úgy, hogy beleragadt egy megszokott „szexforgatókönyvbe”, amely már nem izgalmas. A monogámia monotonitását ujjal, ajakkal vagy játékszerekkel végzett, behatolásmentes játékokkal feldobni nemcsak megkönnyebbülés, hanem új szintre is emelheti a szexuális kielégülést. Sokan úgy érzik, hogy ezek a kreatív örömszerzési módok élvezetesebbek, mint valaha volt maga a hagyományos közösülés.
Na de térjünk vissza a kutatáshoz!
Az új tanulmány szerint a rendszeres szexuális aktivitás csökkentheti a szeméremtáji fájdalom, szárazság és irritáció előfordulását a 40 és 70 év közötti nőknél. Ezek a tünetek gyakran járulnak hozzá a szexuális érdeklődés csökkenéséhez az életkor előrehaladtával. A kutatás eredményeit a Menopause című szaklapban publikálták, amely a The Menopause Society folyóirata (ez korábban a NAMS volt, azaz a North American Menopause Society, aztán elkezdték magukat simán Menopauza Szövetségnek hívni).
Bár köztudott, hogy a nők szexuális érdeklődése gyakran csökken az évek során, a kielégülés és az orgazmus élményének mértéke nem feltétlenül hanyatlik jelentősen az életkorral. Az ösztrogénhiány a menopauza idején és azt követően csökkentheti a nők élettartamát és életminőségét is, különösen egy olyan állapoton keresztül, mint a menopauzához társuló genitourináris szindróma (GSM). A GSM-t 2014-ben határozták meg. Ez egy olyan tünetegyüttes, amely az ösztrogén- és nemi hormonok szintjének csökkenésével jár, és a nemi szerveket, a szexuális életet, valamint a húgyutakat érintő panaszokat foglalja magában. Ezek mind befolyásolhatják a nők szexuális aktivitásának gyakoriságát a 40-es és 70-es éveik között.
A kutatás több mint 900, 40 és 79 év közötti nő bevonásával vizsgálta, hogy a rendszeres szexuális élet összefüggésbe hozható-e a menopauzához kapcsolódó szeméremtesti és hüvelyi panaszokkal. A szeméremtest (vulva) a külső nemi szerveket, míg a hüvely (vagina) a belső anatómiát jelenti. A menopauza során gyakori panaszok közé tartozik a viszketés, égő érzés, fájdalom, csökkent váladékképződés, és a bőr megjelenésének változása.
A tanulmányban a kutatók a rendszeres szexuális aktivitást úgy határozták meg, mint az elmúlt három hónapban történt szexuális együttlétet, míg alacsonyabb aktivitásnak számított, ha az elmúlt évben, de nem az elmúlt három hónapban történt ilyen. Nem meglepő módon az életkor előrehaladtával jelentősen csökkent a rendszeres szexuális életet élő nők aránya, ezzel párhuzamosan csökkent a Female Sexual Function Index pontszáma is a vágy, izgalom és nedvesedés területén. (Ez az index 19 kérdésen alapul, és a női szexuális funkció hat különböző dimenzióját vizsgálja.) Érdekesség azonban, hogy az orgazmus és az elégedettség pontszámai nem mutattak jelentős eltérést az életkor függvényében.
A kutatók megállapították, hogy bizonyos szexuális funkciók és tünetek változnak ugyan az életkorral, de azoknál a nőknél, akik rendszeresebben élnek szexuális életet, ezek fenntarthatók. A kutatás azt is kimutatta, hogy a rendszeres szexuális aktivitást folytató nők körében alacsonyabb volt a GSM-hez kapcsolódó tünetek előfordulása.
A végkövetkeztetés egyértelmű, ahogy bármelyik nő megmondja, minél fájdalmasabb a szex, annál kevésbé van kedved hozzá. A tanulmány védelmében fontos megjegyezni, sehol nem állítják, hogy ha fájdalmaid vannak, akkor a megoldás még több (fájdalmas) szex, hogy elmúljon a fájdalom. Épp ellenkezőleg. Ha nincs fájdalom, akkor nagyobb eséllyel élsz szexuális életet. A probléma nem a kutatással volt, hanem a félrevezető sajtóközleménnyel.
„Az eredmények rávilágítanak arra, milyen fontos a GSM diagnosztizálása és kezelése. A résztvevők csupán 2,9%-a számolt be hormonterápia alkalmazásáról. A helyileg alkalmazott alacsony dózisú hüvelyi ösztrogénterápia biztonságos és rendkívül hatékony a kellemetlen vulvovaginális tünetek enyhítésére, amelyek fájdalomhoz és a szex kerüléséhez vezethetnek. Bár az optimális szexuális egészség az általános jólét szerves része, fontos elismerni, hogy ezek a tünetek a nem szexuálisan aktív nőket is érinthetik. A kezelés minden olyan nő számára javasolt, aki tüneteket tapasztal, függetlenül attól, él-e szexuális életet, vagy sem. A helyi ösztrogénterápia normalizálása kívánatos lenne” – mondja dr. Monica Christmas.
Ismét eljutottunk arra a pontra, hogy Ovestin, vény nélküli ösztrogéntartalmú hüvelykrém mindig legyen nálunk, mert életünk végéig szükségünk lesz rá.
Számít-e, hogy milyen gyorsan eszünk?
Számos vizsgálat igazolja, hogy az étkezési sebesség befolyásolja az energiabevitelt és a testsúlyt. Epidemiológiai és kontrollált laboratóriumi vizsgálatok alapján a gyors evés összefügg a magasabb testtömegindexszel (BMI), az elhízás nagyobb kockázatával, valamint a fokozott kalóriabevitellel. (Otsuka et al., 2006; Ohkuma et al., 2015; Martin et al., 2007)
Egyes kutatások során részletesen vizsgálták, hogy az étkezési tempót milyen tényezők befolyásolják: a falatméret, a rágások száma, illetve az étkezés teljes időtartama. Az eredmények azt mutatják, hogy a rágások száma és a falatok mérete jelentősebb hatással van az étkezés hosszára, mint maga az időütemezés. Több rágás és kisebb falatok lassítják az evés tempóját, ami lehetővé teszi, hogy a szervezet szatietációs (jóllakottsági) jelzései időben aktiválódjanak, csökkentve ezáltal a túlevés kockázatát. (Andrade et al., 2008; Zhu et al., 2013)
A mechanikai emésztés (rágás) hatékonysága befolyásolja a nyálban lévő emésztőenzimek – például az α-amiláz – hatékonyságát is. Ez a szénhidrátok lebontását már a szájüregben megindítja. Emellett a kisebb falatok és az alapos rágás javítják az étel homogenitását, ami a gyomorban és vékonybélben zajló kémiai emésztést is optimalizálhatja. Ez potenciálisan hozzájárulhat a jobb felszívódáshoz és az emésztési panaszok (pl. puffadás, diszkomfort) csökkenéséhez, bár ez egyénenként és ételtípustól függően változó.
Összességében tehát az étkezési viselkedés – különösen az étkezés tempója, a falatméret és a rágások száma – nemcsak a testsúlyszabályozásban, hanem az emésztési funkciók optimalizálásában is szerepet játszhat. A tudatos, lassabb étkezés nem helyettesíti az étrendi vagy orvosi beavatkozást, de bizonyítottan része lehet a megelőzés és az életmód-terápia eszköztárának.
A kis kék tabletta – és amit sosem kérdezünk meg a nőktől
Elém került egy jó kis cikk a The Cut oldalán, úgy gondoltam, hogy ezt érdemes mindenkinek elolvasni, már akit érdekel, úgyhogy lefordítottam. Hannah Pittard a szerző, mély, személyes és provokatív cikk, édesanyjával való őszinte beszélgetéseiből indul ki, de megszólalnak benne nők, férfiak, orvosok, terapeuták, és egy generáció, amely újra akarja írni a szex definícióját.
A Viagra forradalmi áttörésként vonult be az orvostörténelembe, férfiak millióinak adta vissza a teljesítmény és a potencia illúzióját. Csakhogy a történet másik oldaláról, a nőkről ritkán esik szó. Mi történik, amikor az erekció megérkezik, de a vágy és a kölcsönösség hiányzik? Hogyan hat a „készenlét” nyomása az idősebb nőkre, akiknek testét már a menopauza, a hüvelyszárazság vagy egyszerűen csak a fáradtság írja át? Ez a történet nemcsak a Viagráról szól, hanem arról is, hogy milyen érzés nőnek lenni egy olyan világban, ahol a férfivágy még mindig fontosabb, mint a női öröm.
A héten pedig jön az első AMA, azaz Ask Me Anything, köszönöm a kérdéseket!
Izgatottan várlak benneteket az első videóval júliusban, ahol a Második Tavasz Projekt hírlevél témáiról beszélek majd: menopauza, egészséges öregedés, új gyógyszerek/kezelések Magyarországon, praktikus tanácsok és még sok más! Az első adás július 10-én fog kikerülni ide, a Substack oldalra. A videó a kikerüléstől számítva 1 hónapig érhető el ingyen, utána már csak a fizetős előfizetőknek érhető. Kérdést előre a fizetős előfizetők küldhetnek. Most úgy tervezem, hogy kéthetente lesz új videó, de ha nagyon beindulok, akkor lehet, hogy hetente!
Ezt már láttad? Tények és tévhitek a menopauzáról – beszélgetés Rangos Katalinnal és dr. Katona Renáta nőgyógyásszal
Ebben az átfogó beszélgetésben Rangos Katalin, dr. Katona Renáta és Iványi Orsolya (én) mélyrehatóan tárgyaljuk a perimenopauza és a menopauza biológiai, pszichológiai és társadalmi vonatkozásait.
Történelmi fordulat az Egyesült Királyságban!
2027-től kötelező lesz a 250 főnél nagyobb cégek számára, hogy menopauza akciótervet vezessenek be. A kormány 2026 áprilisától már önkéntes alapon is várja ezt az intézkedést, ezzel elindult a legnagyobb munkahelyi szemléletváltás évtizedek óta. Már nagyon vártam, hogy ez valahol megtörténjen!
Miért fontos ez?
- A menopauza nem csupán hormonális változás, hanem komplex biológiai és pszichoszociális átmenet, amely a kognitív teljesítménytől a munkabírásig számos területet érint.
- Kutatások szerint a nők akár 10%-a kényszerül kilépni a munkaerőpiacról a kezeletlen tünetek miatt.
- A női egészségbe való beruházás nemcsak társadalmi, hanem gazdasági megtérülést is hoz.
Tudom, kedves olvasó, most talán azt mondod magadban, Magyarországon sosem lesz ilyen törvény. Nos, nem is kell megvárni a törvényi kötelezettséget.
Több mint 5 éve dolgozom azon, hogy a magyar munkahelyeken is valós, működő menopauza-barát kultúra jöhessen létre. Segítek vállalatoknak akciótervet készíteni, vezetőket érzékenyíteni, kolléganőket edukálni. Hiszem, hogy a menopauza nem magánügy, hanem rendszerszintű kérdés, a munkahelyi jóllét és megtartás kulcskérdése.
Egyetlen nő karrierjének sem lenne szabad háttérbe szorulnia a változókor miatt. A nőket nemcsak a termékeny életszakaszukban kell támogatni, hanem éppúgy a (peri)menopauza) idején is. Ez nem kivétel vagy kegy, ez a valódi esélyegyenlőség alapja.
Ha te is hiszel a nyílt párbeszédben és abban, hogy a 40 feletti nők nem problémaforrást, hanem értéket jelentenek a munkahelyen, és döntési pozícióban vagy, akkor kezdjük el együtt: https://www.munkahelyimenopauza.hu/szolgaltatasok
vagy ivanyiorsolya@gmail.com
A hírlevelet lektorálta: Kótai Kata 🙏
Köszönöm, hogy olvasol! Többféleképpen is támogathatsz: ha tetszett ez a hírlevél, nyomj egy lájkot, és oszd meg – etessük együtt az algoritmust!
Ha nagyon tetszett, fizess elő. Mindkettőért hálás leszek! 💛Orsi
Köszönöm, hogy itt vagy, és építjük együtt a közösséget!
És természetesen: a hírlevélben szereplő javaslatok kizárólag tájékoztató jellegűek. Bármilyen orvosi kezelés megkezdése előtt mindenképpen konzultálj orvosoddal vagy egy megbízható egészségügyi szakemberrel!
Izgalmas témák , köszi :)