Small talk mint longevity hack • A túl sok alvás is öregíthet • Az intellektuális influenszerek ideje • Rózsaszín zakó és fenntartható hajprojekt + amiről még az orvossal is nehezen beszélünk
Hol jártam a héten és hol találkozhatunk?
Köszönöm, hogy olvasóként vagy előfizetőként támogatsz! Nagyra értékelem, hogy itt vagy!
A legutolsó könyvem, az Előttünk az élet kiváló nyári olvasmány!
Kedves Olvasóm!
Olvasom a TIME magazinban, hogy egyre kevesebbet beszélünk személyesen. Egy kutatás (több tízezer hangfelvétel elemzése alapján) azt mutatta, hogy az elmúlt 15 évben kb. 20–30%-kal csökkent a kimondott szavaink száma, ez napi szinten több ezer szóval kevesebb beszédet jelent, és bár a csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető, de különösen a fiataloknál erős. Nem feltétlenül kommunikálunk kevesebbet egymással, hanem kevesebbet beszélünk élő szóban. Nyilván, mindenki tudja az okokat, de így leírva, mégis erős. Beszélgetés helyett üzenetet küldünk, a boltokban önkiszolgáló rendszereket használunk, és egyre kevesebb a spontán interakció. Néha azt is gondolom, hogy egyenesen hülyének néznek, ha csak úgy megszólítanék valakit spontán mondjuk sorbanállás közben…Olaszországban persze nem, mert Margitkával sétálva mondjuk 5 percenként szólítanak le, hogy megsimogathatják-e/milyen fajta, ott a small talk eléggé mindennapi, de hát nem is nagyvárosban lakunk. De valamennyire értem azért, sokszor én is menekülök a beszélgetés elől, de főleg azért mert fogalmam sincs, hogy mi fog belőle kisülni. A vicc az, hogy legtöbbször valami jó, és mégis…
Állítólag az az egyik oka annak, hogy az emberek nem mernek beszélgetést kezdeményezni, mert attól félnek, hogy nem elég érdekesek! A valóságban azonban a beszélgetések nem egy „jó témán” múlnak, hanem maga a kapcsolódás a lényeg.
Mikor volt utoljára emlékezetes spontán beszélgetésed idegennel?
A hús-vér beszélgetés mint kognitív edzés
Ha még nem néztél utána, hogy a személyes beszélgetés mennyire izgi kognitív szempontól, akkor most elmondom neked! Amikor valakivel élő szóban kommunikálunk, folyamatosan követnünk kell a másik gondolatmenetét, ki kell választanunk a releváns információkat, vissza kell tartanunk a nem odaillő reakciókat, és megfelelő időben kell megszólalnunk. Eközben a munkamemóriánk is aktívan dolgozik, fejben tartjuk, mi hangzott el, miközben már formáljuk a válaszunkat és beépítjük az új információkat. A nyelvi feldolgozás is intenzív, hiszen valós időben kell értelmezni és megfogalmazni a mondandónkat, időnyomás alatt. Emellett a beszélgetés fontos szociális kognitív feladat is, mert folyamatosan értelmezzük a másik hangszínét, mimikáját, szándékait. Mindez gyors reakciókat és rugalmas gondolkodást igényel, miközben érzelmileg is szabályozzuk magunkat a helyzethez igazodva. Összességében a beszélgetés egyfajta „komplex agyi edzés”, amely egyszerre fejleszti a figyelmet, a memóriát, a nyelvi készségeket és a társas megértést.
A kutatás azt is mondja, hogy valószínűleg olyan beszélgetéseket kerülünk el, amelyeket valójában élveznénk. Valahányszor kihagyunk egy interakciót azért, mert attól tartunk, hogy kínos vagy unalmas lesz, egy fontos lehetőséget szalasztunk el. Visszagondolva londoni életemre (amikor még szingli voltam), rengeteg spontán beszélgetésből lettek kapcsolódások vagy indítottak el bennem valamit, és sokszor emiatt gondoltam azt, hogy “Londonban bármi megtörténhet”. Ezt a mai napig így gondolom. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk magunktól, élvezni fogjuk-e a beszélgetést, érdemes inkább arra gondolni, mit tanulhatunk belőle.
Unalmas AI, egyre több „bookish” influencer
Amúgy az online térben is egyre nagyobb az igény a mélyebb, tartalmasabb tartalomra, gondoltad volna? Az AI-generált tartalmak (amelyekről amúgy sír, hogy AI, főleg az utolsó sorok, ami a csattanó, ugye..), az ismétlődő, gyors fogyasztásra és vásárlásra ösztönző posztokkal, egyre unalmasabbak, valljuk be.
A „bookish”, vagyis az intellektuális influencerek térhódítása viszont egyre nagyobb, azt olvasom, hogy a fiatalabb generációk egy része tudatosan elkezdett mélyebb, tartalmasabb, gondolkodásra ösztönző tartalmakat keresni. Ennek részeként felértékelődtek azok az alkotók, akik könyvekről, kultúráról, társadalmi jelenségekről beszélnek, és nemcsak információt közvetítenek, hanem értelmezési keretet is adnak a világhoz. Magamra is szeretek ilyesmi módon gondolni.:)
Szerencsére, a márkák is elkezdtek alkalmazkodni ehhez a változáshoz, én mondjuk az elejétől fogva csak olyanokkal dolgozom, akik edukációban partnerek, és szeretem azt gondolni, hogy így a felszínes, gyors fogyasztásra épülő online tartalom mellett újra felértékelődik a kontextus és az értelmezés iránti igény. Az egészségügy területén meg főleg fontos ez.
ITT lehet nézgelődni, hogy a celeb könyvkluboknál, mik futnak éppen! Mondjuk én is meglepődtem, hogy hány celeb könyvklub létezik! Ugye, az első Oprah-tól ered (1996-ban kezdte), aztán ha jól emlékszem Reese Witherspoon volt a következő nagy név, és most már Natalie Portman, Dua Lipa, Dakota Johnson, Kaia Gerber, Sarah Jessica Parker…
Bevallom, pár éve én is kacérkodom a gondolattal: egy kifejezetten női egészséggel, a nők egy bizonyos kor feletti megélésével foglalkozó közösségi olvasókörrel… Aztán mindig eszembe jut (vagyis a férjem figyelmeztet rá), hogy már így is annyi mindent csinálok. De ki tudja?
Te benne lennél egy ilyen könyvklubban? (Persze, fogalmam sincs, hogyan kellene egy ilyen könyvklubot vezetni!)
Miért öregíti a női szervezetet a túl kevés és a túl sok alvás is?
Amikor a hosszú életről (longevity) és az egészséges öregedésről beszélünk, az alvás szinte mindig az első helyen szerepel mint alapvető, élettani szükséglet. A menopauza körüli években ez különösen fontos kérdés. Az alvászavar sok nőnél legalább olyan meghatározó tünetté válik, mint a hőhullám, sőt a kettő gyakran szorosan összefügg, az éjszakai hőhullámok, izzadás, felriadások és a nehezebb visszaalvás együtt töredezetté tehetik az alvást.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ezen a téren a linearitás elve érvényes, vagyis minél többet alszunk, annál jobb! Egy új tanulmány azonban, amely a napokban (2026. május 13-án) jelent meg a Nature folyóiratban, árnyalja ezt a képet. Több mint félmillió ember adatát elemezték, és azt látták, hogy a biológiai öregedésünk és az alvás hossza között egy határozott, szervspecifikus U-alakú görbe rajzolódik ki. Ez a felfedezés rendkívül kritikus fontosságú a nők számára, különösen a negyven feletti, pre- és posztmenopauzás időszakban, amikor az alvás architektúrája amúgy is drasztikus hormonális kihívásokkal néz szembe.
Hogyan mérik a szervek valódi életkorát?
A modern longevity-kutatás rég túlmutat a kronológiai életkoron (azon a számon, ami a személyi igazolványunkban szerepel). A kutatók ma már fejlett gépi tanulási algoritmusokat és mesterséges intelligenciát használnak úgynevezett biológiai öregedési órák (biological ageing clocks) kalibrálására. Ebben a tanulmányban a résztvevők proteomikai (fehérjeszintű), metabolomikai (anyagcsere-termékek) és strukturális képalkotó (MRI) adataiból összesen 23 különböző öregedési órát határoztak meg, lefedve 17 szervrendszert. Vagyis nem egyszerűen azt nézték, hogy valaki hány órát alszik, hanem azt is, hogy az alvásidő milyen kapcsolatban áll például az agy, a szív- és érrendszer, a vesék, az immunrendszer vagy a zsírszövet biológiai öregedési mintázataival.
Fontos! Az ilyen típusú vizsgálatok elsősorban összefüggéseket mutatnak ki, nem bizonyítják automatikusan, hogy maga az alvásidő okozza az összes megfigyelt változást. A rövid vagy hosszú alvás lehet ok, következmény, illetve egy mélyebb egészségi állapot jelzőmarkere is.
A „Goldilocks-zóna”: 6,4–7,8 óra
A kutatás legfontosabb számszerűsíthető megállapítása, hogy a legkisebb biológiai életkori rés – vagyis a leglassabb öregedési ütem – a pontosan 6,4 és 7,8 óra közötti éjszakai alvásidőnél mérhető.
A „Goldilocks-zóna” (vagy Goldilocks-elv) egy olyan kifejezés, amelyet a tudományban, a közgazdaságtanban és a biológiában arra a tartományra használnak, ami „se nem túl kevés, se nem túl sok, hanem éppen jó”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ember számára létezik egyetlen mágikus szám, például pontosan hét óra. Az optimális alvásigény egyéni kérdés is. Függhet a genetikai adottságoktól, az életkortól, a hormonális állapottól, az egészségi állapottól, a stresszterheléstől, a fizikai aktivitástól és nem utolsósorban az alvás minőségétől.
Nem mindegy például, hogy valaki 6,5–7 órát alszik mélyen, viszonylag megszakítás nélkül, vagy nyolc órát töredezetten, gyakori felébredésekkel. A menopauza szempontjából ez kulcskérdés: sok nő nem feltétlenül keveset „fekszik az ágyban”, hanem rosszabb minőségben, töredezettebben és kevésbé regeneráló módon alszik.
Rövid vs. hosszú alvás
A túl rövid és a túl hosszú alvás nem ugyanazon az úton kapcsolódik a biológiai öregedéshez, mondja ki a tanulmány, vagyis más-más problémáink lesznek, ha túl keveset illetve túl sokat alszunk.
A túl rövid alvás, jellemzően hat óránál kevesebb, elsősorban a metabolikus, immunrendszeri és kardiovaszkuláris öregedési mintázatokkal mutatott kapcsolatot. Ez összhangban áll korábbi alváskutatásokkal is, amelyek szerint a krónikus alváshiány összefüggésbe hozható a stresszrendszer fokozott aktivációjával, a gyulladásos folyamatok erősödésével, az inzulinérzékenység romlásával és az immunrendszer kedvezőtlen változásaival.
A túl hosszú alvás, jellemzően nyolc óránál több, inkább az agy és a zsírszövet gyorsabb biológiai öregedési markereivel társult. Ez nem azt jelenti, hogy a hosszabb alvás önmagában káros, sokkal inkább azt, hogy a tartósan hosszú alvás gyakran valamilyen mögöttes állapot jele lehet, például depresszióé, alvási apnoéé, krónikus gyulladásé, metabolikus zavaré, pajzsmirigy-alulműködésé vagy akár korai neurodegeneratív folyamatoké. Vagyis a túl sok alvásnál nem az a legfontosabb kérdés, hogy „miért vagyok ilyen jó alvó?”, hanem inkább az, miért van szüksége a szervezetemnek ennyi alvásra, és valóban regeneráló-e ez az alvás?
Miért fontos ez a kutatás nekünk, 40 feletti nőknek?
A peri- és posztmenopauza idején az ösztrogénszint ingadozása, majd tartós csökkenése közvetlenül befolyásolhatja az alvás minőségét és szerkezetét. Az ösztrogén részt vesz a hőszabályozásban, az idegrendszeri működésben, a hangulat szabályozásában és az alvás-ébrenlét ritmus fenntartásában is.
A progeszteron csökkenése szintén jelentős lehet, mivel ennek a hormonnak nyugtató, alvástámogató hatása is van. Amikor a hormonális egyensúly megbillen, sok nő tapasztal elalvási nehézséget, éjszakai felriadásokat, hajnali ébredést, nyugtalan alvást vagy azt az érzést, hogy hiába aludt, mégsem pihente ki magát.
Ha egy nő a menopauzális tünetek miatt tartósan 6 óra alatti alvásidőbe csúszik, az nem pusztán fáradtságot jelenthet. A Nature-tanulmány alapján ez az alvásmintázat kedvezőtlenebb kardiovaszkuláris, metabolikus és immunrendszeri öregedési markerekkel társulhat. Ez különösen fontos, mert a menopauza után a nők szív- és érrendszeri kockázata egyébként is emelkedik, mert nincs meg az ösztrogén védőszerepe. Ugyanakkor a másik irányra is figyelni kell. A változókorban gyakoribbá válhatnak a hangulatzavarok, a depresszív tünetek, a kimerültség és az atipikus hiperszomnia, vagyis a túlzott alvásigény is. Ha valaki tartósan 8,5–9 órát alszik, mégis fáradtan ébred, az nem feltétlenül „jó alvókát” jelent, lehet, hogy a szervezet valamilyen rejtett terhelést jelez.
Ez a kutatás nem azt üzeni, hogy mindenkinek kényszeresen 7 órát kell aludnia. Sokkal inkább azt, hogy az alvást komolyan kell venni.
A cél az alvás optimalizálása. Elég hosszú, jó minőségű, lehetőleg megszakítás nélküli, regeneráló alvás, amely illeszkedik a biológiánkhoz és élethelyzetünkhöz. Érdemes a 6,5–8 óra közötti tartományt irányadó keretként kezelni, de nem dogmaként. Ha valaki 6,5 órával kipihent, energikus és jól működik, az más helyzet, mint amikor valaki 8 órát tölt ágyban, de ebből csak öt-hat óra valódi, pihentető alvás. Az okoseszközök segíthetnek az alvási mintázatok követésében, de nem szabad az adatok rabjává válni. Az ortoszomnia, vagyis az alvási adatok miatti túlzott szorongás, önmagában is ronthatja az alvást.
Ha az alvásvesztést menopauzális éjszakai tünetek, például hőhullámok, éjszakai izzadás vagy gyakori felriadások okozzák, akkor a megfelelően beállított menopauzális hormonterápia (orvosi kivizsgálás és individualizált mérlegelés mellett) az alvás helyreállításán keresztül közvetetten támogathatja a kardiometabolikus és idegrendszeri egészséget is.
A tartósan hosszú alvást sem érdemes félvállról venni. Ha valaki rendszeresen 8,5–9 órát vagy többet alszik, mégis kimerült, érdemes kivizsgálni a lehetséges okokat: pajzsmirigyfunkció, vércukor- és inzulinanyagcsere, gyulladásos markerek, vashiány, B12-vitamin-hiány, D-vitamin-státusz, depresszív tünetek, illetve alvási apnoé is állhat a háttérben.
Az öregedésünk tempója nem kőbe vésett adottság. Az alvás hossza, minősége és ritmusa az egyik legfontosabb életmódbeli tényező, amelyen keresztül hatással lehetünk a szervezet regenerációjára. A tanulság nem az, hogy mindenki ugyanannyit aludjon, hanem az, hogy figyeljünk arra, mit jelez a testünk. A túl kevés alvás nem hősiesség, a túl sok alvás pedig nem mindig luxus, mindkettő lehet jelzés. Az egészséges női öregedés egyik alapja, hogy megtanuljuk komolyan venni ezeket a jelzéseket.
Hivatkozott tanulmány:
Wen, J., et al. (2026). Sleep chart of biological ageing clocks in middle and late life. Nature. DOI: 10.1038/s41586-026-10524-5. Published: 13 May 2026.
A PCOS új elnevezése PMOS
A héten fontos hír érkezett a női egészség területéről: a policisztás ovárium szindróma (PCOS) új nevet kapott, ezentúl polyendokrin metabolikus ovárium szindrómaként (PMOS) hivatkoznak rá. A névváltoztatás célja, hogy pontosabb diagnózist és hatékonyabb kezelést tegyen lehetővé. A Magyar Menopausa Társaság oldalán tettünk közzé hírt erről! A jelenlegi kutatások szerint a PMOS metabolikus és kardiovaszkuláris következményei a menopauza után is relevánsak maradhatnak, még akkor is, ha a reproduktív tünetek részben módosulnak. A menopauza átmenet és a posztmenopauza idején ezért továbbra is kiemelt jelentőségű lehet az anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázatok monitorozása.
EGO
"A nők életében a 3 P (Puberty, Pregnancy, Perimenopause), azaz a serdülőkor, a terhesség és a perimenopauzális átmenet az a három időszak, amely olyan nagy hormonális változást hoz egy nő életében, ami fenekestől felforgat mindent." - hangsúlyozza Iványi Orsolya. „Az első kettővel elég sokat foglalkozunk és valahogy a harmadik tabu maradt, holott az életünk közepén kezdődik, és ez az egyik legfontosabb mérföldkő, ami nagy mértékben befolyásolja a hosszú távú egészségünket. A menopauzális medicina viszonylag fiatal tudományterület, az elmúlt néhány évtizedben fejlődött gyorsan, ezért ma már sokkal többet tudunk a folyamatról, de még mindig rengeteg nyitott kérdés van.” - interjút adtam az egy.hu-nak!
A héten nem unatkoztam: jártam Diósdon az Élhetőbb Diósdért Egyesület meghívására, ahol nagyon jó kis közönség volt!
Aztán Budakalászon a helyi könyvtárban 2,5 órán át beszélgettünk a menopauzáról és a rejtelmekről! Szeretem ez ilyen kötetlen beszélgetéseket, ilyenkor látom én is, hogy mik érdeklik a nőket és azokra tudok fókuszálni.
Pénteken pedig 2 esemény is volt: reggel Egerben a Egészségügyben Dolgozó Titkárnők 28. Országos Konferenciáján adtam elő a Magyar Kórházszövetség szervezésében, este pedig a Remind Magazin & Institut Esthederm Menopauza workshopján voltam moderátor és beszélő fej is! Erről még majd többet a következő hírlevélben, ha meglesznek a hivatalos képek is! :)
És még: befejeztem a Mindent a változókorról könyvem bővített kiadását! Hurrá! És már elő is rendelhető! Nagyon nehéz volt befejezni, mindig eszembe jutott még valami kihagyhatatlan!
Remélhetőleg, a MOKA - Menopauza Oktatási és Kutatási Alapítványom is elindulhat, visszadobta első körben a bíróság, már nagyon szeretném hivatalosan is elindítani!
SHOPPING!!
Korábban már ajánlottam és meg is vettem végül ezt a láncot, és nem csalódtam, szuper!
Ezt a fülbevalót - egy esemény előtt - hirtelen felindulásból vettem meg (otthon hagytam a fellépő darabot) és nagyon jól kiállta a próbát, kicsit féltem, hogy nehéz lesz, de nem! Meg lila is, ugye! :)
Hadd merengjek egyet a hajamról...évek óta fenntartható hajat szeretnék (ha elég ősz lennék, az lennék), mind festés, mind vágás szempontjából, de valahogy a fodrászok erre nem nyitottak. Mit is jelent ez? Hogy ne kelljen havonta festetnem és havonta vágatnom, és úgy összességében se kelljen vele túl sokat foglalkoznom. Pár hete, megkérdeztem az Instan, ki tud olyan helyet, ahol pengével vágnak, és egy kedves olvasó ajánlott egy helyet. Nos, ez a hely az Akira Undrgrnd volt, ahova talán csak úgy nem sétáltam volna be, de Alex (a tulajdonos) egyből megértette mit akarok és tök jó hajat vágott, a héten pedig megyek festésre, remélhetőleg fenntartható lesz! Ő ajánlotta a sós vizet is stylingra, most ez az új mániám!
Ja, és vettem online egy kalapot is, meg is lepődtem, hogy jó lett, mert elég kicsit a fejem!
Pár hete videóztunk és a szuper stylist (Kökény Niki) egy rózsaszín lenvászon zakóval lepett meg, amit meg is rendeltem, remélem, jó lesz!
Összes ajánlás ITT!
Amiről még az orvossal is nehezen beszélünk
És hogy miről is videóztunk? A Glamourban jelent meg az anyag, ahol Dr. Balaskó Pálma szülész-nőgyógyásszal és az X-Epil csapatával közösen ültünk le, hogy a változókorral kapcsolatos tabukról beszéljünk! Hüvelyszárazság, libidócsökkenés vagy épp a hormonok miatt megjelenő arcszőrzet, nem szégyellősködtünk és hoztunk gyakorlati megoldásokat is az intim kozmetikumoktól kezdve egészen a szexuális egészséget támogató eszközökig. ITT tudod elolvasni a cikket és megnézni a videókat!
HOL TALÁLKOZHATUNK?
Május 23-án Ciklusfesztivál! Egy nap fókuszban a női élet ciklusaival! Cserháti-Herold Janka, termékenység-tudat szakértő, a hormonmentes.hu alapítója a szervezője ennek az eseménynek, és nagyon izgalmas előadások lesznek! A perimenopauzáról fogok előadást tartani, jegyet ITT lehet venni!
Május 26-án Nők Lapja Példakép díj! Az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak a Nők Lapja Példakép díj zsűribe, méghozzá a “Közösségépítő” kategoriába! A díjátadó eseményen pedig beszélgetünk is, ITT lehet jegyet vásárolni.
Köszönöm, hogy olvasol! Többféleképpen is támogathatsz: ha tetszett ez a hírlevél, nyomj egy lájkot, és oszd meg, etessük együtt az algoritmust! Ha nagyon tetszett, fizess elő. Mindkettőért hálás leszek! 💛Orsi Itt olvashatsz többet rólam, hogyan is lettem menopauza-edukációs aktivista és találod a linkeket a különböző tartalmakhoz és a könyveimhez! Már három is van!:)
A hírlevélben szereplő javaslatok kizárólag tájékoztató jellegűek. Bármilyen orvosi kezelés megkezdése előtt mindenképpen konzultálj orvosoddal vagy egy megbízható egészségügyi szakemberrel!
En kifejezetten sportot uzok a kis dumalasokbol, evek ota szandekosan szolitok le ugy embereket otthon, ahogy azt csak kulfoldon szokas. A kezdeti megdobbenest kb mindig valami pozitiv elmeny koveti. Highly refommended!
(Azt nem is tudtam, hogy ezzel longevityharcos vagyok, inkabb csak nem voltam hajlando beletorodni, hogy igyekszunk tobbnyire nem eszrevenni egymast az utcan.)
Szia! Ma délelőtt bevásárlás közben a Lidl-ben. Nagyon élvezetes, szórakoztató beszélgetés volt egy vadidegen el. Hozzá kell tegyem, hogy Olaszországban történt, mert én is itt élek. Valószínűleg könnyebben előfordul ilyesmi itt, mint otthon. Velem sokszor előfordul sorbanállás közben is. Néha kifejezetten jól esik!